Az amerikai félvezetőgyártó cégek nem költhetnek pénzt fejlett gyárak építésére Kínában, vagy chipek gyártására az amerikai piacra.
Az amerikai félvezetőgyártó vállalatok, amelyek 280 milliárd dolláros CHIPS és Science Act ösztönzőket fogadnak el, nem fektethetnek be Kínába. A legfrissebb hír közvetlenül Gina Raimondo kereskedelmi minisztertől származik, aki tegnap a Fehér Házban tájékoztatta az újságírókat.
A CHIPS, vagyis az amerikai félvezetőgyártást ösztönző törvény (Amerika félvezetőgyártását ösztönző törvénye) összesen 280 milliárd dollárt tett ki, és része a szövetségi kormány azon erőfeszítéseinek, hogy fellendítse a hazai félvezetőgyártást az Egyesült Államokban, amely lemarad Tajvan és Kína mögött.
Ennek eredményeként a CHIPS törvény alapján szövetségi finanszírozásban részesülő technológiai vállalatokat tíz évre eltiltják a kínai üzleti tevékenységtől. Raimondo az intézkedést „egy olyan kerítésnek” nevezte, amely „biztosítja, hogy a CHIPS finanszírozásban részesülők ne veszélyeztessék a nemzetbiztonságot”.
„Nem használhatják fel ezt a pénzt kínai befektetésre, nem fejleszthetnek fejlett technológiát Kínában, és nem szállíthatják a legújabb technológiát külföldre.” „.eredmény.
A tilalom azt jelenti, hogy a vállalatok nem használhatják fel a forrásokat fejlett gyárak építésére Kínában, vagy az amerikai piacra szánt chipek gyártására a keleti országban. A technológiai vállalatok azonban csak akkor bővíthetik meglévő chipgyártó kapacitásukat Kínában, ha a termékek kizárólag a kínai piacra irányulnak.
„Ha elveszik a pénzt, és ilyesmit tesznek, visszafizetjük” – válaszolta Raimondo egy másik riporternek. Raimondo megerősítette, hogy az amerikai vállalatok készek betartani a kimondott tilalmakat.
Ezen tilalmak részleteiről és konkrétumairól 2023 februárjáig döntenek. Raimondo azonban tisztázta, hogy az átfogó stratégia az Egyesült Államok nemzetbiztonságának védelme körül forog. Mint ilyen, nem világos, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek már befektettek Kínába és bejelentették a csomópontok gyártásának bővítését az országban, vissza kell-e vonniuk a terveiktől.
„Olyan embereket fogunk felvenni, akik keményvonalas tárgyalópartnerek voltak a magánszektorban, szakértők a félvezetőiparban, és egyszerre egy üzletet fogunk tárgyalni, és valódi nyomást fogunk gyakorolni ezekre a vállalatokra, hogy bebizonyítsák nekünk – pénzügyi közzététel terén kell ezt megtenniük, tőkebefektetés terén –, hogy a pénz feltétlenül szükséges ehhez a befektetéshez.”
Amióta augusztusban aláírták a ritka, mindkét pártot érintő jogszabályt, a Chip Act-et, a Micron bejelentette, hogy az évtized végéig 40 milliárd dollárt fektet be az amerikai gyártásba.
A Qualcomm és a GlobalFoundries 4,2 milliárd dolláros partnerséget jelentett be, amelynek célja az utóbbi New York-i üzemében a félvezetőgyártás fellendítése. Korábban a Samsung (Texas és Arizona) és az Intel (Új-Mexikó) több milliárd dolláros beruházásokat jelentett be chipgyárakba.
A Chip Actre elkülönített 52 milliárd dollárból 39 milliárd dollár a gyártás ösztönzésére, 13,2 milliárd dollár K+F-re és munkaerő-fejlesztésre, a fennmaradó 500 millió dollár pedig a félvezető-ellátási lánc tevékenységeire fordítódik. Emellett 25 százalékos beruházási adójóváírást vezetett be a félvezetők és kapcsolódó berendezések gyártásához felhasznált tőkekiadásokra.
A Félvezető Ipari Szövetség (SIA) szerint a félvezetőgyártás egy 555,9 milliárd dolláros iparág, amely 2021-re új ablakot nyit, amelynek bevételének 34,6%-a (192,5 milliárd dollár) Kínába kerül. A kínai gyártók azonban továbbra is az amerikai félvezető-tervekre és -technológiára támaszkodnak, de a gyártás már más tészta. A félvezetőgyártás évekig tartó ellátási láncokat és drága berendezéseket igényel, például extrém ultraibolya litográfiai rendszereket.
Ezen problémák leküzdésére a külföldi kormányok, köztük a kínai kormány is, konszolidálták az iparágat, és folyamatosan ösztönözték a chipgyártást, aminek eredményeként az amerikai félvezetőgyártó kapacitás 56,7%-ról (2013) 43,2%-ra (2021) csökkent. Az amerikai chipgyártás azonban a világ teljes termelésének mindössze 10 százalékát teszi ki.
A Chip Act és Kína beruházási tilalmi intézkedései szintén hozzájárultak az amerikai chipgyártás fellendüléséhez. A SIA szerint 2021-ben az amerikai székhelyű vállalatok gyártóbázisainak 56,7%-a külföldön fog található.
Írd meg nekünk, hogy tetszett-e ez a hír a LinkedInen (új ablakban nyílik meg), a Twitteren (új ablakban nyílik meg) vagy a Facebookon (új ablakban nyílik meg). Szeretnénk hallani a véleményedről!